Szóval Tátrai Eszter.
Ez az ötvenes évei felé közelítő hölgy valaha a Magyar Televízióban - az Aczél Endre irányításával működő - TV-Híradóban asszisztenskedett, megjegyzem: soha nem volt újságíró, még ha most éppen a VI. kerületben, fideszes színekben indulva az önkormányzati választásokon újságírónak is adja ki magát. Ez a nő sok-sok évvel ezelőtt a Híradó vidéki munkatársainak vonattal felküldött tudósításait készséggel szállította a pályaudvarokról a napi szerkesztők asztalára. Ez volt tehát az ő teljesítményének a csúcsa, amit a magyar televíziózásban magáénak tudhat, és nem több. Ezt személyesen volt módom látni, hiszen magam is akkor ott a Híradó szerkesztőségében nyertem menedékjogot. Aztán "hősünk", aki egyébként akkoriban korántsem volt jobboldali érzelmű, sőt . . . , hogy hogy nem, elkeveredett a Fidesz tájékára és a nyúlfaroknál is rövidebb ideig a párt sajtófőnökének színében tetszelgett.
Mi - a Híradó szerkesztőségét követően - akkor találkoztunk újra, amikor ő Orbán Viktort hivatalból kísérte el hozzám, hogy együtt megnézzenek és jóváhagyjanak egy adásba szánt beszélgetésemet Orbánnal. Az interjú szűk körű levetítése után Tátrai feljogosítva érezte magát arra, hogy szempontjai legyenek és véleményezze a műsort. Meg kell hagyni: nem voltam kíváncsi egyetlen kifogására sem, hiszen pontosan tudtam, hogy mennyit ér ő a mi szakmánkban, és ehhez mennyi agyi kapacitás társult.
Természetesen ezek után lett ő - bár nem állítom, hogy ennek következtében - a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának fideszes elnökségi tagja, és már az asztal másik oldaláról dönthet évek óta - például a mindenkori tévéelnök személyéről, valamint az MTV egyéb, nagy horderejű kérdéseiről. Azt hiszem, az ilyen helyzetekre szokták azt mondani (ha ugyan ez nem képzavar): "a farok csóválja a kutyát."
Tátrai gyakorlatilag már az MTV kuratóriumi elnökség többi tagjával is alig-alig van beszélő viszonyban, igaz, hangját sem nagyon hallatja az üléseken, hiszen - remélhetőleg! - tisztában van saját korlátaival. A tárgyi tudás hiányát viszont igyekszik merő gonoszsággal és rosszindulattal pótolni. Na meg nem riad vissza a harácsolás egyetlen eszközétől sem. Ha kell, nagykorú fia csopaki lakcímére jelentkezik be, csak hogy a Magyar Televíziótól ingyen kapott személygépkocsi jóvoltából tíz- majd százezres nagyságrendben még útiköltséget is zsebre tudjon vágni. A Fidesz-kormányzás évei alatt - kitűnő VI. kerületi önkormányzati kapcsolatai révén (mostanáig ugyanis fideszes polgármester irányította a kerületi önkormányzatot) - a kerületben két lakásra is szert tett, amelyek közül az egyikben mind a mai napig él férjével. Mily' furcsa, alig egy-két háznyira van ez a lakás a Kuratórium székházától. Már csak hab a tortán, hogy ez a nő jól kihasználva a pártkötődéséből adódó összes törvénytelen lehetőséget, azért, hogy havonta legfeljebb hatszor-nyolcszor két-három órára bejárogat az MTV Kuratóriumának épületébe - mindennel együtt - havi 6-700 ezer forintot visz haza. Így aztán épülhet a kacsalábon forgó ház Solymáron, amelybe egyébként a közeljövőben be is költözik.
Tudom, hogy meglehetősen tipikus magyar "karriertörténetet" írtam le, de gondolja csak végig, Kedves Látogató, hogy milyen "szép sikerek" is érvényesíthetők szóra sem méltó teljesítményekkel kis hazánkban akkor, ha valakinek nincsenek elvei, csak és kizárólag az időszerű politikai széljárást tartja "szellemi útmutatójának". (Nem az egyetlen eset, nem mondom.)
Így lesz aztán Tátrai Eszter favoritja az MTV elnöki kampányban kedvenc barátnője, az a Siklósi Beatrix, aki - minő meglepetés! - huszonéve ott dolgozik a Magyar Televízióban, de a legutóbbi időkig, amikor is hol szélsőséges, hol pedig már-már uszító hangnemre nem ragadtatta magát, nem is tudtunk róla. Érdemes lenne például kézbe venni Siklósi Beatrix tévéelnöki pályázatát! Ha netán otthon hiányzik a Közhelyszótár, akár annak pótlására is. Normális országban nem egy közszolgálati televízió vezetését nem bíznák rá, de még villamoskalauz is csak fokozott orvosi ellenőrzés mellett lehetne a szerzőjéből.
Hát ennyit arról, hogy ki kicsoda ebben az abszurditásba hajló tragikomédiában.

Kelt: 2002. október 17-edikén, Pesten

Friderikusz Sándor